Észak-amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon)
április 19, 2020
Komló (Humulus lupulus)
július 29, 2020

Golgotavirág (Passiflora incarnata)

Passiflora passionflower isolated on white background. Big beautiful flower

A Közép- és Dél-Amerikában honos golgotavirág gyógyászati és étkezési célú alkalmazása az indiánoktól ered. A golgotavirágot az aztékok álmatlanság, idegesség kezelésére használták. A növény Európába a spanyol hódítások után jutott el. Nevét rendkívül összetett virágjának köszönheti: a spanyol misszionáriusok a virág felépítésében Krisztus szenvedésének jelképeit vélték felfedezni. Ízletes termése miatt az amerikai telepesek elsősorban élelmiszernövénynek tartották. A marakujaként ismert gyümölcs több Passiflora-faj termése lehet (pl. P. alata, P. foetida). A golgotavirág mára számos enyhe klímájú területen (pl. Földközi-tenger vidéke) is elterjedt. Népszerű dísznövény. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az észak-amerikai golgotavirág hajtása hivatalos (Passiflorae herba).
A golgotavirág hajtásának fontosabb tartalomanyagai közé tartoznak a flavonoidok (krizin, apigenin), a harmánvázas alkaloidok, a γ-benzopironszármazékok (maltol, etilmaltol) és a kumarinszármazékok.
A drog vizes-alkoholos kivonatának szedatív és anxiolitikus hatását több állatkísérlet során igazolták. Bár a növény hagyományos felhasználása tudományosan is igazoltnak tűnik, a golgotavirág komponensei között még nem azonosították minden kétséget kizáróan a hatásért felelős vegyületeket.
A golgotavirág hajtásának napi 4-8 grammja (forrázatként) a legtöbb monográfia szerint megalapozottan alkalmazható nyugtalanság, szorongás vagy álmatlanság kezelésére. A gyári készítmények a drogot jellemzően más központi idegrendszeri hatású gyógynövény (pl. macskagyökér, komló, citromfű) drogjával kombinációban tartalmazzák.
A golgotavirág a megfelelő vizsgálatok hiánya miatt nem alkalmazható várandósság és szoptatás alatt.